2012. augusztus 16., csütörtök

Oscar Wilde - Dorian Gray arcképe

A kiadó honlapján lévő tartalom:

Dorian gazdag és gyönyörű fiatalember, aki örökké szép és fiatal akar maradni, s ezért még a lelkét is eladná. Miután egy barátja megfesti portréját, a fiú csak azt kívánja, hogy bárcsak a képmása öregedne helyette. Ördögi kívánsága teljesül. Dorian átadja magát az élvezeteknek, a bűn útjára lép, míg egy napon szörnyű felfedezést tesz; a pincében elrejtett képmás életre kel… Oscar Wilde egyetlen regénye az angol irodalom alapműve, korának botrányirodalma. Görbe tükörben mutatja be azt a társadalmat, amelyet elvakítanak a külsőségek, amely bármeddig képes lesüllyedni az élvezetek hajhászásáért, amelyben a felszínes szépség az élet értelme, amiért bűnt elkövetni művészet.

Olvasás után:

Kb. egy évvel ezelőttig nem is hallottam ennek a könyvnek a létezéséről, pedig azt tudtam, hogy Oscar Wilde-ról tanultunk az irodalom órákon. A moly.hu ismertetett meg ezzel a könyvvel és a rukkola.hu-nak köszönhetem, hogy enyém lett - ez volt az első könyv, amit happoltam az oldalról.
Nem volt ismeretlen a világ, amelyben játszódott, hiszen még idén olvastam a A hercegnő c. könyvet, ami ugyanezt volt hivatott bemutatni. Azt azért csendben megjegyzem, hogy az angol arisztokrácia történeteit nem lehet soha megunni.
A történet elején Dorian Gray egy nagyon bűbájos kis fiúcska volt, nem is értettem azt a listát, amelyen besorolták a legidegesítőbb / leggyűlöltebb főszereplők közé. A könyv végére valóban azzá vált, de az már nem is ugyanaz az ember volt, vagy legalább is én nehezen kapcsolom össze a kettőt. Amíg nem értem el a legutolsó fejezetig, addig azt gondoltam, hogy kár volt belekeverni a festményt a sztoriba, mert anélkül is egy kerek egész lett volna. De aztán elolvastam az utolsó fejezetet, ami nagyon-nagyon jó sikerült, csak ezért az egy momentumért megérte beleszőni az öregedő arcképet.
Negatívum volt viszont a sok mellébeszélés. Volt például egy egész fejezet, amit tovább lapoztam, mert semmi másról nem szólt, csak hogy Dorian milyen ékszereket, szőnyegeket, csecsebecséket kezdett el gyűjteni, kiegészítve ezeknek a művészeti, történeti taglalásukkal. Értem én, hogy telik közben az idő, de azt oda is lehet írni. :)
Nagy örömöm igazán akkor lett a könyvben, mikor megtudtam, hogy filmet is forgattak belőle és be tudtam szerezni DVD-n 1000 Ft-ért (gyűjtöm az irodalmi alkotásokból készült filmeket). Alig várom már, hogy megnézhessem!

Update: megnéztem a filmet! Felháborodásom elolvasható ITT.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése