2013. május 29., szerda

Ira Levin - Rosemary gyereket vár

A moly.hu-n lévő tartalom:

Rosemary és Guy Woodhouse – üde, egyszerű kis New York-i házaspár – álomszép lakáshoz jut egy zegzugos, ódon bérházban, a Bramfordban. Szerelés-mázolás-virágos tapéta-új kárpit-függönyvarrás-szegélyléc-lámpaernyő-áradat-tű-cérna- festék-mérőszalag: Rosemary boldogan tesz-vesz csuda otthonában, miközben a férjecske próbafelvételekre és meghallgatásokra lohol. Kész az új lakás, csillog a krómacél a konyhában, gőzölög a zamatos reggeli kávé, a sarki boltos mindig friss árut tart, a kedves, vén bolond szomszéd házaspár egész tűrhető társaságnak bizonyul. Guy különös véletlen folytán megkapja a nagy szerepet – jöhet a gyerek. Rend, béke, tisztaság, áldott várakozás. De mi ez a lopakodó borzalom? Miért nem alszik Rosemary? Miért került rossz helyre az előszobaszekrény? Miért ül Guy feldúltan a telefon mellett? Miért tűnik el nyomtalanul a jó barát fél pár kesztyűje? Honnan szerez Guy színházjegyet? Mit jelentenek a falon túli hangok? A tamtam? A különös fuvolaszó? Honnan fenyegeti veszély Rosemaryt? Milyen sejtelmes rémségek áldozata lehet magzata? Áldozata?

Olvasás után:

 Rosemaryben most egy kicsit magamra találtam. Igaz, egy picit fiatalabb nálam és ez érződik is, de ugyanolyan lelkes sokszor, mint én tudok lenni, csak kettőnk közül neki könnyebben összejönnek a dolgok (gondolok itt az új lakás felújítására). Minden percét élvezi életének eme korszakának, amit nagyon-nagyon jól tesz, igazi üdítő jelenség. Emiatt már jól indult nálam a könyv, pláne mikor végre eljutottunk az izgalmakig. Onnantól kezdve le sem tudtam tenni. Nagyon jól van felépítve a "bűntény" (ha már valahol kriminek titulálták a könyvet) és az olvasó tényleg Rosemaryvel együtt jön rá a dolgokra, bár azért nekem már korábban is furcsa volt pár dolog, de biztosan csak azért, mert tudtam, hogy gyanakodni kell. :D Rosemary pedig nem tudta és még rózsaszín ködben is élt, úgyhogy teljesen érthető a naivitása is.
A végkifejlet pedig nagyon erős volt, de nagyon eltalált. Viszont a legutolsó oldalon már úgy voltam, hogy így csaknem végződhet - de végződött. Ettől még sokkolóbb volt és még inkább kiérdemli a maximális elismerést! A belőle készült filmet is nagyon dícsérik, úgyhogy tervezem, hogy megszerzem és jól meg is nézem. A folytatást viszont nagyon nem ajánlják, úgyhogy inkább el sem olvasom, nehogy csalódnom kelljen!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése