2013. június 6., csütörtök

Gary Chapman - Egymásra hangolva

A moly.hu-n lévő tartalom:

„Ez a könyv Amerika- és Európaszerte nagy sikert aratott. Feltétlenül nyereség, hogy magyarul is olvashatóvá vált. Szerzője – Gary Chapman – a kommunikáció-pszichológia eredményeire alapozva újabb fontos felfedezést tesz: a szeretetközlés többféle csatornán át történhet, de mindenki csak azt az adást képes fogni, amelyre neveltetése közben, közvetlen környezete és személyes hajlamai hatására ráhangolódott. Ezért gyakran megtörténik, hogy a szeretett személy a szerelmi lángolás alábbhagyása után nem érzi, hogy társa szereti őt. Sok házastársi kapcsolat szenved kárt emiatt. Pedig a megoldás egyszerű: fel kell ismernünk és meg kell tanulnunk társunk "szeretetnyelvét”. A könyvben olvasható esetleírások – de bármelyikünk személyes tapasztalatai is – könnyen meggyőznek arról, hogy a házasságokban oly gyakori kommunikációs zavarok „kulcsa” került birtokunkba ezzel a könyvvel." (dr. Pálhegyi Ferenc)

Olvasás után: 

Nászajándékba kaptuk ezt a könyvet, úgyhogy már csak emiatt is kötelességemnek tartottam elolvasni, de korábban is szemeztem már vele. Elolvasva az alcímet én mondjuk egészen másra számítottam, ez a névválasztás nem is jó szerintem. Mármint a szeretetnyelv mint fogalom félrevezető. Van a könyvben egy másik kifejezés is, amitől feláll a szőr a hátamon, ez a szeretettank, de ennek a névválasztása jogos, csak nagyon bántja a fülemet. Befejeztem a nyelvhelyességi fejtegetésemet!
A könyv eleje nagyon sallangként indult, elmagyarázta, mi az a szerelem és ezt nagyon általános kifejezésekkel tette. Sokszor azt éreztem, hogy egy házassági tanácsadónak tényleg azok a bevett mondatai, amiket az amerikai filmekben látunk. Szerencsére tovább olvastam, ahol elkezdődött az öt szeretetnyelv bemutatása. Az első szeretetnyelvnek nekem és a (most már) férjemnek nem sok közünk van, de itt már valahogy hétköznapibban fogalmazott az író és kezdtem ráérezni, hogy jó lesz a befejezés. Aztán valóban jobb lett, megtaláltam a mi szeretetnyelveinket, amik totálisan jellemeztek bennünket. Mi már 10 éve vagyunk együtt, úgyhogy meg kellett korábban is tanulnunk egymással élni és szeretni, de ez a könyv csak megerősített abban, hogy ügyesek voltunk. Amit véghez vittünk teljesen ösztönös volt, de most már tudatosan látom a dolgot és ezentúl eszerint is fogok cselekedni - legalább is megpróbálok.
Most úgy érződhet, mintha teljesen átszellemültem volna, de azért nem, csak látok benne fantáziát. Nem mellesleg teljesen logikusan van felépítve Chapman gondolatmenete, nem tudnék belekötni. Az életemből vett példák, illetve a könyvben leírt párok élete teljesen őt igazolja. Lehet, hogy ez csak addig tart, míg jön egy új eszme, ami jobban igaz, de elolvasni mindenképpen érdemes. Ha másért nem, akkor csak azért, hogy megtanuljunk figyelni egymásra, mert ebben látom a lényegét.
Volt azért egy negatívuma is a könyvnek: én nem vagyok vallásos, sőt nem hiszek. Chapman pedig igen és a Bibliát sok helyen beleépítette a könyvben, mesélt olyan pácienséről is, akinél a hitére építve sikerült meggyógyítania. Ez azért nekem túlzás volt.

1 megjegyzés:

  1. Szia Ildikó!
    Nem a cikkedhez tartozik, de megkaptad tőlem a legjobb blog díját, a Liebster Blog Award-ot.
    Mint minden ez sincs "ingyen" tenni kell érte pár dolgot.
    Bővebb infó: http://kedvenceim77.blogspot.hu/2013/07/liebster-blog-award.html

    VálaszTörlés