2014. március 31., hétfő

Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk

A kiadó honlapján lévő tartalom:

Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmutatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek sikerült. Molnár Ferenc közéjük tartozik. Könyve napjainkra sem vesztett varázsából, a világon mindenütt érthető és átélhető, száz évvel első megjelenése után is friss és érdekes. Készült belőle némafilm és hangosfilm, közel két tucat nyelvre fordították le, és több országban kötelező vagy ajánlott olvasmánnyá tették. Szereplői, akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei, ma már valamennyien az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol ugyanúgy otthon érezhetjük magunkat, mint a Pál utcai fiúk a grundon.

Olvasás után:

Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy felnőtt fejjel újra vegye elő ezt a regényt és olvassa el. Nekem fantasztikus élmény volt.
Azért megjegyzendő, hogy nekem sem magamtól jutott eszembe ez az ötlet, hanem rá lettem 'kényszerítve'. Most másodállásban tanítok ötödikes kisdiákokat magyarra és körülbelül két hete szembesültem vele, hogy ez az idei kötelező olvasmány (félévkor vettem át őket). Első reakcióm a pánikolás volt, hogy hát mégis hogy fogom én ezt megtanítani nekik, de olvasás közben megjött az önbizalmam, mert aminek az olvasását ennyire élvezem, azt valószínűleg megtanítani is tudom.
Sokszor mondják, hogy a kötelező olvasmányokat ma már nem élvezik a gyerekek, nem is értik, csak szenvednek tőlük. Részben ez igaz is, mert sok nagyon régi regényt kell nekik megtanítani, amit már én sem értek igazán, így hát szegény gyerek sem fogja. Viszont ez a meglátás erre a regényre nem helytálló. Több szempontból sem. Egyrészt a nyelvezete nagyon közeli a maihoz és nagyon igényes szófordulatokat használ benne az író, amivel nem baj, ha már ilyenkor megismerkedik a diák. Ettől egyébként nem válik nehézkessé az olvasása, az én kiadásomban például a ma már idegen, régies kifejezések mind meg voltak magyarázva lábjegyzetben. Másrészt a benne szereplő gyerekek jelleme is olyan pozitív követendő példa, ami a mai gyerekekből már lassan kiveszőben van: tiszteletben tartják egymás szabályait, becsületesek, aki pedig áruló, az nagyon áruló és ő a lehető legnegatívabb szereplő. Az  külön tetszik, hogy az ellenségnek is vannak pozitív tulajdonságaik, mint az életben: lehet, hogy valakivel haragban vagy, attól ő még nem rossz ember. Olyan üzenete van ennek a könyvnek a mai kiskölykök számára, amit tanítani sem lehet jobban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése