2014. június 8., vasárnap

Friedrich Dürrenmatt - Az öreg hölgy látogatása

A moly.hu-n lévő tartalom:

Az öreg hölgy látogatása, Friedrich Dürrenmatt nagysikerű drámája, szerzője műfaj-meghatározása szerint „tragikus komédia”. A pénznek minden szokást, erkölcsöt, érzelmet elsöprő mágikus hatalmát mutatja be a polgári társadalomban, egy háború utáni német kisváros nyomorán, majd felemelkedésén. Claire Zachanassian, a hatvan éven felüli milliomosnő, a történet főhőse, különcködéseivel, érzelgősségével és vagyona adta hatalmával egy nálunk már jórészt feledésbe ment típus jellemvonásait is egyesíti: a célratörő, műveletlen és kegyetlen pénzemberét. A darab, rajta kívül, még jó néhány eleven, eredeti alakot visz színpadra, és nem szűkölködik az izgalmas, váratlan fordulatokban, annak ellenére, hogy keményen felépített szerkezete kérlelhetetlen következetességgel hömpölyögteti a cselekményt kegyetlen befejezése felé.

Olvasás után:

Nem szoktam szeretni a színpadra írt műveket, mármint ezek olvasását, mert hát ezek színpadra írt művek, nézni kell őket. Viszont saját magamnak felállítottam egy célt: 2014. december 31-ig elolvasom az összes kötelezőt, amit feladhatnak a középiskolában (pontosabban egy listát követek) és ez a mű is közte van.
Nagyon tetszett a sztori, főleg a mulatságos színpadi megoldások, hogy egyszerre több helyszínt is látunk, ahol párhuzamosan futnak a történetek. Annyira el tudtam képzelni! Szeretném majd mindenképpen egyszer megnézni színházban, kíváncsi vagyok, hogy oldanák meg az előírások követését vagy nem követését. 
Claire egyébként egy nagyon ellentmondásos alak. Egyrészt elviselhetetlen már maga a viselkedése, a megjelenése is, pláne amilyen terve van, de az ember örül neki, ha ő van a színen, mert akkor biztos, hogy történik valami meglepő. Az ő jelenléte biztosítja nekünk azt, hogy nem fogunk unatkozni.
Olvasás közben sokat töprengtem azon, hogy jogos-e a követelése, vagy sem, de a mű végére rájöttem, hogy nem ez az igazi mondanivaló. Hanem az, hogy az emberek mennyire önzőek, képesek egyik korábban szeretett ismerősüket feláldozni a saját maguk boldogulásuk érdekében. Kőkemény társadalomkritika volt benne, szerintem zseniálisan felépítette. 

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Engem érdekelne a lista, ami alapján haladsz, tekintve, h leérettségiztem úgy, h egyetlen kötelezőt sem olvastam (amire ennyi idősen azért nem vagyok büszke...)
    Én mondjuk idén azt a célt tűztem ki magam elé, h a Nagy Könyv listáján lévő összes magyar művet elolvasom, de eddig azzal sem állok valami fényesen... :P

    VálaszTörlés
  2. Íme a lista:

    9. osztály:
    – Saint-Exupéry: A kis herceg
    – Biblia (RÁADÁS*)
    – Szophoklész: Antigoné
    – Homérosz: Odüsszeia
    – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
    – Shakespeare: Rómeó és Júlia VAGY Hamlet
    – Moliére: Tartuffe

    10. osztály
    – Voltaire: Candide
    – E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép
    – Puskin: Anyegin
    – Stendhal: Vörös és fekete
    – Balzac: Goriot apó
    – Katona József: Bánk bán
    – Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
    – Petőfi Sándor: Az apostol
    – Arany János: Toldi estéje
    – Jókai Mór: Az arany ember
    – Babits Mihály: Jónás könyve

    11. osztály:
    – Flaubert: Bovaryné
    – Gogol: A köpönyeg
    – Tolsztoj: Ivan Iljics halála
    – Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
    – Ibsen: A vadkacsa
    – Csehov: Sirály
    – Madách Imre: Az ember tragédiája
    – Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma VAGY A Noszty fiú esete Tóth Marival
    – Móricz Zsigmond: Rokonok VAGY Árvácska VAGY Barbárok
    – Kosztolányi Dezső: Édes Anna

    12. osztály:
    – Thomas Mann: Tonio Kröger VAGY Mario és a varázsló
    – Franz Kafka: Az átváltozás
    – Albert Camus: Közöny
    – Bulgakov: Mester és Margarita
    – Márquez: Száz év magány
    – Brecht: Kurázsi mama és gyermekei
    – Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
    – Németh László: Iszony
    – Ottlik Géza: Iskola a határon
    – Örkény István: Tóték
    – Kertész Imre: Sorstalanság
    – Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta

    VálaszTörlés