2014. október 31., péntek

Grégoire Delacourt - Vágyaim listája

A kiadó honlapján lévő tartalom:

A vidéki kisvárosban élő rövidáruboltost, Jocelyn Gourbette-et egy nap hatalmas szerencse éri: nyer a lottón. Bármit megvehetne magának, amit csak akar, őt mégis az foglalkoztatja, nem éppen most veszít-e el mindent, ami fontos volt számára.
E megdöbbentő és megható történet a szeretetről és a szerencséről – vagy szerencsétlenségről – mindannyiunkat arra késztet, hogy újraírjuk vágyaink és álmaink listáját.

Olvasás után: 

A kiadó most tényleg kitett magáért, mert ez a könyv gyönyörű! Annyira szép a borítója, hogy egész nap el tudnám nézegetni. Helyesírási hibák tömkelege sincs a könyvben (sőt talán egyet sem találtam), ami külön pluszpont. De! Már a fülszövegben elrontják a főszereplő nevét. :( Direkt van egy rész, ahol az író elmagyarázza, hogy mi a különbség ennek a névnek a férfi és női változata között (a végén egy e hangocska), amiről a kiadó megfeledkezik és a férfiváltozatot írják a borítóra, pedig női főszereplő van. Aprócska elírás, de sokat jelent.
E regénynek az írója férfi, de női főhőssel dolgozik, az ő gondolatait írja le. Az ilyenen mindig megakad a szemem, hogy vajon képes-e egy férfi egy nő agyával gondolkodni. Jelentem igen. Abszolút nem volt zavaró, hogy nem nő írta, szó szerint női gondolatai voltak. Arról nem is beszélve, hogy a főszereplő foglalkozása is nagyon női és annyira jól van szemléltetve, hogy őszintén kedvet kaptam egy rövidárubolt működtetéséhez. :) 
Ezzel a regénnyel csak az a baj, hogy nagyon rövid. Annyira jó lett volna még olvasni pár napig, esetleg egy hétig. Jocelyne világa nagyon magával ragadó, mert amellett, hogy harmóniát sugároz, mégsem tökéletes - pont olyan, mint bármelyikünkké. Szeretem az olyan sztorikat, amik nem a föld felett repkednek, hanem hétköznapiak. 
A pénz pedig igenis tönkreteheti az embert. Mindig, mikor elképzelem, hogy ha én nyernék sok pénzt, akkor mennyire hasznosan fel tudnám használni és biztos, hogy nem fordulnék ki magamból, akkor (most már) az jut eszembe, hogy a főszereplő is ezt gondolta. Nem is fordult ki magából, mert végül eltűnt a pénze, de ha megnézzük a 'vágyainak listáját', akkor látszik, hogy idővel eldurvul, egyre drágább és nélkülözhető dolgokat kíván magának. Szerintem ez természetes emberi tulajdonság. Viszont szomorú, hogy ilyenek vagyunk. 
Szívesen olvasnék még ettől az írótól, de úgy tudom, Magyarországon még csak ez az egy regénye jelent meg. Van egy másik regénye is, a Te vagy az író a családban címmel, remélem mihamarabb lefordítják. :)

1 megjegyzés:

  1. Ez a borító tényleg gyönyörű! Az a férfi nem ritka, aki megpróbál egy nő fejével gondolkodni, az már azonban annál ritkább, akinek mindez élethűen sikerül is. :) Viszont őket nagyon tudtom szeretni én is. A vágyaim listája immár vágyaim listájára kúszott neked köszönhetően! :)

    VálaszTörlés