2016. december 1., csütörtök

Donna MacMeans - A szerelem iskolája

A moly.hu-n lévő tartalom:

A huszonhárom éves Emma kínzó öröksége és démonai elől menekülve maga mögött hagyja Londont, hogy a festői szépségű Yorkshire-ben új életet kezdjen egy előkelő leányiskola tanítónőjeként. Az ígéretes állás azonban nemcsak lehetőségeket, de buktatókat is rejt magában: Emmának ugyanis az irodalom mellett a szerelem tudományába is be kell vezetnie ifjú tanítványait. Mit tegyen egy fiatal nő, aki semmivel sem tapasztaltabb diákjainál, aki eddigi élete során inkább volt nevetség, mint vágy tárgya, és aki már keserűen beletörődött, hogy vénkisasszonyként öregszik meg az iskola oltalmazó falai között? Emma tapasztalatlansága beismerésével nemcsak állását kockáztatná, de őt üldöző, gonosz nagybátyjának is könnyen áldozatul eshetne. Nem marad más választása, mint hogy olyasvalakitől kérjen felvilágosítást, aki ezen a téren kellően tapasztalt. Közel s távol mindössze egy ilyen embert ismer: a köztudottan rossz hírű, léha és buja, de szívdobogtatóan jóképű festőt, Lord Nicholas Chamberst. A mogorva és magának való férfi kezdetben nehezen áll kötélnek, végül alkut ajánl Emmának: őszinte válaszokat ad a kérdéseire, ezek árát azonban maga szabja meg…
Donna MacMeans (Casanova érintése) érzelmekben és fordulatokban gazdag regénye egy fiatal, kétségeivel küszködő lélek hányattatásait mutatja be a viktoriánus Anglia prűd világában – egy olyan közegben, ahol nem könnyű őszintének lenni, ám arra, aki elég bátor a tanuláshoz és a tapasztaláshoz, végül rátalálhat a boldogság.


Olvasás után:

Mindig is tudtam, hogy eszméletlenül naiv vagyok, de az élet mindig újra és újra bebizonyítja ezt számomra, nehogy elfelejtsem - vagy végre tanuljak a hibáimból? Így történt ez ezzel a könyvvel is. Mint láthatjátok a borítón, ott virít, hogy romantikus regény, a leírásból is ez derül ki, ezért én gondoltam, hogy romantikus regényt fogok kapni, amire most igazán vágytam is. Olvasás közben eszméltem rá, hogy ez egy erotikus romantikus regény (mamipornó?)! Még sosem olvastam ilyet, de nem is szándékoztam, mert nehéz a szexről megfelelően (a regény légköréhez illően) írni. Így volt ez ebben is. Míg a regény szókészlete nagyon változatos és szépen árnyalt, addig az erotikus leírásoknál megjelentek a klisék és állandósult szófordulatok, amik elrontották az egészen addig szépen felépített hangulatot. Jó, azért túl lehetett élni. (Már csak azért is, mert nagyon könnyű belehelyezkedni a főhősnő szemszögébe, és ilyen partnerrel, mint Chambers, hogy is mondjam... Értitek!)
Ezt a kiadói bakit viszont simán ellensúlyozza az egyik legfontosabb szerkesztői feladat (legalább is nekem az, bár én magyartanár lévén elfogult vagyok): nem találtam benne helyesírási hibákat! Lehet, hogy csak én nem vettem észre, bár általában szemet szokott szúrni, de nem rémlik semmi ilyesmi, ami egy olyan könyvnél, ami nem egy magasirodalom, nagyon is dicséretes!
A cím amúgy borzasztó, erről ne is beszéljünk szerintem.
Maga a regény amúgy nagyon a toppon van! Kalandos, logikus (!), romantikus és eszméletlenül jó a humora. Egy-kétszer éreztem csak azt, hogy néhány elejtett mondat azért van ott, mert jelentősége lesz később, pedig nem is illik a környezetébe, de így legalább még izgalmasabban lehetett várni a folytatást, hogy mégis mi sül majd ki ebből.
A főszereplők nem csak hogy nagyon kedvelhetőek, de igazán jó arcok. Az akkori prűd angol világban megfelelően lavíroznak a szabad és nem szabad humor között, ami miatt nagyon közelinek érezzük őket hozzánk. Érdekesség, hogy a regény nem csak a főhősnő szemével láttat, hanem időnként a főhős szemével is, így egy kicsit kívülről is láthatjuk magunkat - ha már sikerült teljesen belehelyezkednünk Emma helyzetébe. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése